ZigaForm version 4.5.9.9

FŰTŐKÁBELEK

Külső területek, esőcsatornák, csövek, garázs feljárók, járda és bármilyen padló fűtésére alkalmas SJXFJ-5 típusú fűtőkábelek szerkezete

A kábel teljes átmérője cca. 6,9 mm, a legkisebb hajlítási sugár az átmérő hatszorosa.

A kábel teljes átmérője cca. 6,9 mm, a legkisebb hajlítási sugár az átmérő hatszorosa.
1a. Fűtőszál: 5 szálból sodrott hajlékony ellenálláshuzal
1b. Hidegvezeték, ónozott rézvezető, 0,50 mm2 (0,035 Ohm/m)
2a. Szilikonszigetelés 0,8 mm vastagságban
2b. PVC szigetelés 0,8 mm vastagságban
3. Polyester fólia
4a. Ónozott rézbeszövés, a földelés céljára
4b. Alumínium fólia
5. Külső PVC szigetelés 0,8 mm

Az SJXFJ típusú, állandó ellenállású fűtőkábelek működési elve:
A fűtőkábel egy ellenállás-ötvözetből készült vezeték, amely az elektromos áram hatására felmelegszik, és átadja a hőt a környezetének. Az állandó ellenállású kábelek használati hossza függ a méterenkénti ellenállástól, és a megtáplálási – 230-400 Volt – feszültségtől. Elvágni, vagy toldani csak a megfelelő teljesítmény kalkuláció után, korlátozottan lehetséges.

A megtáplálás:

A fűtőszálak végéhez az e célra alkalmas kábelpréssel kell a terhelésnek megfelelő keresztmetszetű, 1000 V névleges szigetelésű vörösréz hidegvezetéket csatlakoztatni. A kábelprés és a toldóhüvely helyes megválasztása azért lényeges, mert csak az a kötés a megfelelő, ahol az egyes vezeték erek a hidegfolyás határáig összepréselődnek. Csak így lehet biztosítani azt, hogy a kötésnél nem alakul ki később oxidáció, majd túlmelegedés, és meghibásodás. A fűtőkábelt forrasztással toldani tilos. A kötéseket vízmentesen szigetelni kell legalább két réteg, gyantás zsugortömlővel. Ennek a szigetelésnek kettős szerepe van. Egyrészről óvja a kötést a víz behatolásától, másrészt biztosítja, hogy a kötés szigetelése egyenértékű legyen a vezetékével. Elhelyezéskor a kötésnek is biztosítani kell a jó hőelvonást.

Érintésvédelem:
A fűtőkábelek árnyékoló réz beszövését szintén sajtolt kötéssel kell szakszerűen, vízmentesen összekötni a védővezetékkel, amely a helyi áramszolgáltató követelménye szerint földelés, vagy nullázás lehet. A védelmet vagy EVR relével, vagy más, egyenértékű megoldással kell biztosítani.

Szabályozás:
Elméletben egyszerű ki-be kapcsolóval is megoldható a legtöbb fűtés vezérlése. Ekkor fennáll a veszélye annak, hogy a felhasználó elfelejti – vagy nem is tudja – idejében bekapcsolni a fűtést a hóesés kezdetekor. Valamint a hóolvasztás végén, nincs is jelen, amikor ki kellene kapcsolni a fűtést. Vezérlés nélkül tehát a felhasználó felelőssége a működés, ill. a túlzott energiafelhasználás. Magánházaknál, külterület fűtésénél nem, esetleg csatornafűtésnél képzelhető el a vezérlés nélküli üzemelés, de csak egy időkapcsoló óra, valamint egy kontroll lámpa beépítésével. A lámpa figyelmeztet a működésre, és ha az nem szándékos, be lehet avatkozni. Sok éves tapasztalatunk alapján a vezérlés nélküli megoldásokat nem javasoljuk, erre garanciát sem vállalunk.

Szabályozó készülék külső terület- és csatornafűtéshez.
A betonba ágyazott vagy a csatornába helyezett érzékelőkkel összekötve működik az EBERLE típusú központi szabályozó készülék. Az egyik érzékelőben kis teljesítményű fűtés is van, amely áramimpulzusokkal langyosan tartja a felületét akkor, ha a környezeti hőmérséklet + 5 C0 alá süllyed. Ha elkezdődik a hóesés, azonnal olvadékvíz képződik az érzékelő felületén. Ekkor az beindítja a fűtést, így mire számottevő hó esik, már elő lesz fűtve a beton, vagy a csatornába helyezett fűtőkábel. A fűtést egy másik, hőmérséklet és nedvesség-érzékelő állítja le. A rendszer tehát csak a ténylegesen szükséges ideig működik.

Érzékelők

Hőtárolós padlófűtés fűtőkábelek segítségével

A padlófűtésnek két típusa lehetséges, hőtárolós és direkt fűtési mód. A különbség a betonréteg vastagságában, és a megtápláláshoz használt – nappali, vezérelt – energiaellátásban van. A vezérelt áramú megtáplálás mellett az üzemelési költségek jelenleg hasonlóak a gázfűtés költségeihez, a beruházási költsége kisebb, és a kábelek tartóssága miatt, 20-25 év múlva sem kell felújítási költséggel számolni.

4 párhuzamos fűtőkör fektetése padlóba

Az elektromos padlófűtés legfontosabb jellemzői:

– Gazdaságos és korszerű
– A padlófűtés kellemes klímaérzetet ad
– Nem szennyezi a környezetet
– Nem káros az egészségre, az árnyékolás miatt nincs elektroszmog
– Az éjszakai áram felhasználásának köszönhetően alacsony az üzemelési költsége
– Kedvező hőmérséklet-elosztást nyújt
– Láthatatlan, az összhangot nem zavarják radiátorok, mert nincsenek
– Karbantartást nem igényel.

A cégünk által forgalmazott fűtőkábelek ideális és kényelmes megoldást nyújtanak lakások, irodák, egyéb helyiségek elektromos padlófűtésére. A beépítendő fűtési teljesítményt a helyiség rendeltetését, valamint az épület hőveszteségét figyelembe véve kalkuláljuk. A direkt változatnál elegendő lehet 70-90 W/m2, (passzív házaknál ennél kevesebb is lehet) a hőtárolósnál jellemzően a 120-170 W/m2, mert itt csak napi 8 óra – vezérelt áram – a betáplálási idő, a 24 órás elvétellel szemben. A fűtőkábel által fejlesztett hő a 10-12 cm betonrétegben tárolódik anélkül, hogy azt az egészségre káros mértékben felmelegítené.
Helyes méretezésnél
a beton hőmérséklete nem haladja meg a 23-25 C fokot, a kábelek a megengedettnek csupán 40-50 %-val – terheltek, amelyek így szinte örök életűek.
A kedvező áru éjszakai (ma már „vezérelt”-nek nevezett) árammal felfűtött vastag beton egész nap egyenletes hőmérsékletet biztosít a fűtött helységben.
A hőtárolós padlófűtés tehetetlensége már akkora, hogy az előnyt jelentve, napi 24 órában biztosít egyenletes hőmérsékletet.

Beépítés:
A szerelőbetonra és a falak mentén is hőszigetelést kell elhelyezni. A külső falak mentén 2-3 cm, alulra legalább 8-10 cm vastagot javaslunk. A vizes fűtéshez hasonlóan itt is ügyelni kell a dilatációs hézagok meghagyására. A dilatációs hézag meghatározásánál célszerű figyelembe venni a későbbi burkolat elhelyezhetőségét. A hőszigetelést le kell takarni polietilén fóliával, hogy a betonozáskor a víz ne szivárogjon a hőszigetelésbe. A fűtőkábelt kígyóvonalban helyezzük el, távtartó szalagokkal, illetve a betonhálóhoz való kötözéssel kell az egyenletes távolságot biztosítani úgy, hogy a fűtőkábelek ne érhessenek össze, és semmiképpen se keresztezzék egymást. A betonozás előtt minden egyes fűtőszálon szálfolytonossági és érintésvédelmi ellenőrzést kell végezni!

A fűtőkábel vagy a kötés tönkeremehet, ha nem biztosítottuk a jó hőelvonást, tehát a betonba ágyazás nem szakszerűen történt. A jó beágyazás érdekében nem szabad 2 cm-nél nagyobb és durva kavicsot tartalmazó sódert használni. A beöntéskor elegendően híg legyen a beton, hogy jól körülvegye a fűtőszálat. A beton tömörítését gondosan kell elvégezni, de úgy, hogy a zömítéshez használatos szerszám ne sérthesse meg a fűtőkábelt.

A betonréteg felét be kell teríteni, és némi kötés után, erre kell fektetni a fűtőkábelt. A termosztát hőmérséklet érzékelőjének egy védőcsövet kell a betonba helyezni. Végül a maradék betonréteget rá kell teríteni. Csak a beton teljes megkötése, de minimum 4 hét után szabad bekapcsolni a fűtést!

Külső területek, ferde lejárók, mozgássérült rámpák, helikopter-leszállók fűtése fűtőkábellel.

SJXFJ fűtőkábel műszaki információk :
Ez a fűtőkábel két eres kivitelben készül. A kábelben elhelyezett hidegvezeték is rendelkezik fűtőteljesítménnyel, így körkörösen adja le a hőt.
A beépítendő fűtési teljesítmény 270-350 W/m2 a fűtött, felső réteg anyagától, és vastagságától függően. Ha a beton vagy térkő – ágyazó homokkal együttes – vastagsága eléri, vagy meghaladja a 10 cm-t, akkor legalább 360 W/m2 teljesítményt kell beépíteni a hatékony hómentesítés érdekében. A nagyobb beépített teljesítmény gyorsabb és biztonságos leolvasztást eredményez.
Az alkalmazott fűtőkábel hosszátfajlagos ellenállásának megfelelően – úgy állapítjuk meg, hogy a fűtőkábel egy-egy méterére eső villamos teljesítménye ne haladja meg a 25 W értéket. Az alkalmazható kábelhosszak tehát különbözőek. A kívánt négyzetméterenkénti teljesítményt a kábelek közötti távolság változtatásával állítjuk be. A lerakott kábeleket párhuzamosan kötjük a hálózatra. A 270-350 W/m2 teljesítmény eléréséhez tehát 11-14 méter, 300-360 W/m2 teljesítmény esetén 12-15 m fűtőkábelt kell beépíteni négyzetméterenként. A kábelek távolságát a kiadott árajánlatunk mindig tartalmazza.

A járdák, lépcsők, teraszok, garázsbejárók hó és jégmentesítő fűtésével biztosíthatja Ön és családja balesetmentes közlekedését, ezenkívül az életét is kényelmessé teszi. Elkerüli a hólapátolást és a szórást. A tökéletesen szabályozható elektromos fűtés csak akkor üzemel, ha csapadék van a felületen, és ezzel egy időben fagypont alatt van a külső hőmérséklet. Bekapcsolás után a fűtőkábel intenzív fűtéssel megolvasztja a havat vagy jeget, majd miután felszáradt a felület, kikapcsol a vezérlés. A magas hatásfok és az alacsony energiafelhasználás teszi gazdaságossá a működést. Beépíthető, beton, térkő, aszfaltos felületre is.
A rendszer karbantartást nem igényel! Ne feledkezzünk meg a toló kapu sínjének fűtéséről sem! 

Bekötés

Több fűtőszál beépítése esetén célszerű megszámozni a végeket, hogy az elosztó szekrénybe befutó szálak között később el lehessen igazodni. Nagyobb területnél – több 10 kW teljesítmény beépítése estén – meggondolandó az egyes felületrészek bekapcsolásának léptetése, az egyidejű nagy áramlökés kivédésére. Ehhez több külső kötőszekrény, és több mágneskapcsoló is tervezendő. A képen egy kétkörös, 400 voltos megtáplálású vezérlőszekrény látható, a vezérlővel.

Telepítés

A már stabil aljzatbetonra, vagy a térkövezés esetén sóderágyra helyezzük a távtartókat, és a fűtőkábelt kígyóvonalban erre rögzítjük. A végső felszíntől 4-5 cm mélységben a betonba ágyazzuk, vagy betakarjuk a térkő ágyazó homokjával. A lejáró statikai méretezését úgy kell elvégezni, hogy az mechanikailag minden terhelésre alkalmas legyen. A később keletkező esetleges repedéseknél nyíródhat el a kábel. A dilatációs hézagokat úgy kell kialakítani, hogy azok ne keresztezzenek fűtőszálat. Főleg nagyobb felületeknél, hosszabb bejáróknál a fűtött felület mellett szükség lesz kötődobozok kiépítésére, ahol a csoportosított fűtőkábelek hidegvezetékei, összekötésre kerülnek a vezérelt tápkábellel.

A betonozás előtt szálfolytonossági vizsgálatot kell végezni, minden egyes fűtőszálon. El kell végezni az érintésvédelmi ellenőrzést is, mielőtt a betonozás elkezdődik. A vizsgálat elvégzésének tényét, és eredményét az építési naplóban, illetve mérési jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ezt célszerű a betonozást végző céggel is aláíratni.
A fűtőkábeleket semmiképpen sem szabad acélhajas betonba ágyazni, mert az acélszálak megsérthetik a kábel külső szigetelését, ami nem feltétlenül azonnal mérhető hibát eredményez, de később zárlatot, működés-képtelenséget okozhat. A fentiek értelmében acélhajas betonba ágyazott fűtőkábelre nem tudunk garanciát adni!
A fűtőkábel vagy a kötés akkor is tönkremehet, ha nem biztosítjuk a jó hőelvonást, tehát a betonba ágyazás nem szakszerűen történt. A jó beágyazás érdekében nem szabad 2 cm-nél nagyobb és durva kavicsot tartalmazó sódert használni. Elegendően híg legyen a beton, hogy jól körülvegye a fűtőszálat. A beton zömítését gondosan kell elvégezni, de úgy, hogy a zömítéshez használatos szerszám ne sérthesse meg a fűtőkábelt. Távtartó szalagokkal illetve a betonhálóhoz való kötözéssel kell az egyenletes távolságot biztosítani az egyes fűtőszálak között úgy, hogy a fűtőkábelek ne érhessenek össze, és az egyes szálak semmiképpen se keresztezzék egymást.
A fűtött felületen megfelelő lejtést és vízelvezetést kell kialakítani, hogy a megolvadt víz el tudjon távozni a felületről. A vízgyűjtő csatorna alá is kell fűtést tervezni, nehogy ott újra megfagyjon az olvadékvíz. Különös gondot kell fordítani arra, hogy ne maradjon olyan fűtetlen felület, ahol a hó megmarad, mert onnan olvadékvíz folyhat a már leszáradt felületre, amely lefagy, és jégborda keletkezik. Emiatt sem célszerű a garázslejáróknál csak a keréknyomok sávjaira korlátozni a fűtést.

Tetőfűtés hónyomás érzékelővel

Minden lapos tetőt adott hónyomásra terveznek, de amikor vastagon rárakódik a jég, hó és olvadékvíz, nem lehet megállapítani az aktuális terhelés mértékét. A katasztrófa elkerülésére sokszor idő előtt hozunk költséges intézkedéseket. A hóterhelés mérő figyelmeztet a szükséges beavatkozásra. A terhelés figyelése megóv a felesleges kiadásoktól, és védelmet biztosít, a lehetséges katasztrófa ellen.
A rendszer 3 érzékelőből, és a központi kiértékelő elektronikából áll. Az egyenként 500 mm átmérőjű, 50 mm magas érzékelő lapokat a lapos tetőn kell elhelyezni, azokra a helyekre, ahol a legnagyobb a valószínűsége a hó összetorlódásának, ill. az összefolyók közelébe, mert az itt esetleg megrekedt, jeges olvadékvíz is súlyos terhet jelent. A központi egység a folyamatos működés érdekében, szünetmentes áramellátást igényel, de ezt a megrendelőnek kell biztosítania!

A központi kiértékelő egységen lehet beállítani az értékeket, amelyek a megengedett terhelésnek mintegy 50 %, ill. 80 %-ának felelnek meg. A tető terhelhetőségi adatai az építési tervben találhatók.
A beállított értékek elérésekor a rendszer előbb figyelmeztetést ad, és ha a felső értéket is eléri a terhelés, akkor vészjelzést (hang és fényjelzés) ad. Ez utóbbihoz opcionálisan, egy GSM modul is tartozik, amely akár 10 mobiltelefon számra továbbítja a riasztást. Ekkor bekapcsol a leolvasztó fűtés, és ha nagyobb a baj, el kell kezdeni a hó letakarítását és az épület kiürítését, hogy ne következhessék be katasztrófa.

0